VI. ÚJABB VADAK DARWIN ELLEN

Amit itt tárgyalunk, az nem ellenvetés az V. út ellen, hanem csak egy kérdés, ami kapcsolatos az V. út gondolatával. Werner Gitt: Logosz vagy káosz című könyvében (II. bővített kiadás 1985 - eredeti cím: Logos oder Kaos) azt állítja: Darwin tanítása nem fogadható el, mert csak a fejlődés nem elég az élőlények különböző fajainak megjelenéséhez. Hasonló előadásokat lehetett hallani az 1999-2000 tanévben is a budapesti Kossuth rádióban. Azzal természetesen mindenkinek egyet kell értenie, aki elfogadja Szt. Tamás V. útját, hogy Isten nélkül nem lehet megmagyarázni az élőlényekben található sokszoros célosságot és gondolatokat; viszont - amint (az V,l részben) szó volt róla, téves az az állítás, hogy Darwin Isten nélkül akarná megmagyarázni az élő világot. Vagyis az említett írások és előadások nyílt kaput döngetnek.

VII.ADALÉK AZ V. ÚTHOZ EINSTEIN SZELLEMÉBEN

Az eddigiekben csupán az élőlényekben megnyilvánuló - tárgyi értelemben vett - (tehát nem tudatos) gondolatokkal találkoztunk. Ennek két formáját láttuk: egyrészt az állatok ösztönös cselekvéseiben, másrészt (amint a IV, 4 fejezetben szó volt róla), célosság és gondolat van az állati cselekvéseken kívül testük felépítésében is. Einstein (†1955) tovább megy. Ő mint fizikus, az élettelen világot tanulmányozza, de azokban is megtalálja a gondolatot, s ez vezeti el őt Istenhez. „Mein Weltbild" (Az én világképem) című, először 1934-ben megjelent könyvének 18. oldalán ezeket írja: „A kutató... vallásossága annak az összhangnak és törvényszerűségnek (Naturgesetzlichkeit) elragadtatott csodálatában áll, amelyben (az emberi értelmet) annyira felülmúló ész nyilatkozik meg, hogy vele szemben minden emberi értelmes gondolkozás... csak jelentéktelen visszatükröződés." Ez a kijelentés mindenesetre teljesen összhangba van az ötödik úttal .