Mielőtt    elindulnál    az    utadon,    tisztáznod    kell magadban   néhány   dolgot.   Elsőként   is,   íme,   egy kérdés: Számodra mit jelent a siker?

Számomra az jelenti a sikert, ha egy-egy előadásom után,  ismeretlen-ismerősként  megállítanak az  utcán az emberek, s megkérdezik, én vagyok-e, aki erről és erről a témáról beszéltem ekkor és ekkor?
Majd    elmondják    mit    tanultak,    vagy    éppen    ha gyakorlatról van szó azt felhasználva mit értek el. Az én elméletemben létezik személyes, és kozmikus siker. A személyes siker számomra a munkahelyi, otthoni és egyéb sikereket jelenti.  Ha megdicsérnek  a  munkám  miatt,  ha  elismerik  a fiam  tisztelettudó  magatartását,  még  egy  tányérral szednek  a   levesemből  az  mind  az  én  személyes sikerem.  Kozmikus siker alatt pedig mindazt a tevékenységet értem, amely arra irányul, hogy az embereknek illetve bármely    élőlénynek    elősegítse    a    fejlődést,    a tanulását, tisztulását, felemelkedését, mind testi-lelki és  szellemi  szinten.  Néhány  ember  esetében  ez  a kettő egybeolvad.

Ha    megnézed    a    matriarchális    kultúra  „vénasszonyainak", bölcseinek szerepét, meglátod, a személyes és a kozmikus siker tökéletes összhangban volt    az    életükben,    hiszen    egy-egy meghozott döntésük   nemcsak   önmagukra,   hanem   az   egész közösségre  kihatott,  s  ezt  csak a  bölcsességgel  és szeretettel lehetett kiaknázni. Amikor szomjazol  a  sikerre,  s  megérzed  az  ízét, még többre fogsz vágyódni. Ne felejtsd el azonban, a személyes   sikerek   csupán   pillanatnyi örömérzetet okoznak,    a    kozmikus   sikerek    azok,    amelyek megtartják benned a lángot, és hajtanak tovább. Ezek maradnak     meg    benned  tovább,      ezekből    tudsz táplálkozni, s ezek által teljesedik ki az életed.
Sokan kérdezik: A spiritualitásnak mi köze a sikerhez? A    válaszom    rá    annyi,    hogy    az    egész    életünk spiritualitás nélkül semmit sem ér. Ez az, ami képes minket    átemelni   a problémákon,   ami   feltölthet minket mindazzal az erővel és energiával, ami ahhoz szükséges, hogy éljünk. Spiritualitás    alatt    pedig    nem    azt        értem,    hogy rendszeresen        templomba kellene  járnunk,     vagy zsoltárokat kellene énekelnünk, hanem annyit, hogy alázatosan, segítőkészen, lélekkel tekinteni a világra, s úgy megalkotni mindennapjainkat, hogy az életünket, s mások  életét  is előre, ne pedig hátra mozdítsa. S amikor    pedig    ezt    már    sikeresen beiktattuk    a mindennapokba,    fenntartani    annak    állandóságát, mert   ez  jelenti   a   kulcsot  a  tartós   jól-lét   illetve boldogságérzethez.