|
Ár: 450,-HUF
Formátum: PDF
|
Bányai János: ISTEN HUMORA II.RÉSZ
Tartalom típusa: Vallás
Mérete: 328 KB, 69 oldal
Terjesztő: Adamo Books
Elektronikus megjelenés éve: 2010
Nyomtathatóság: kinyomtatható
Ez az írás az 1992-ben megjelent, Isten „humora" c. kötet folytatása.
Abban szó volt Isten szerepéről az egyháztörténelemben és a tudomány történetében valamint a lélek lehetséges Isten tapasztalatáról.
A most megjelent második rész mondanivalói nem férnek mindenestől bele a fenti szempontokba. Ami közös ennek a könyvnek a fejezeteiben (s ugyanakkor az 1992-ben megjelent Isten „humora" c. könyvvel) az, hogy - amint egy magas szintű keresztény hittudományi testület fogalmazta - : Isten a meglepetések Istene (Teol. szemle 1994/4 235. old. 27. pont) Ez a kiadvány alcíme. Ez a kis könyv valódi történeteken keresztül mutatja be, hogy Isten nagyonis váratlanul bele tud nyúlni többek között az egyesek és népek életébe.
Nem állíthatjuk azt, hogy Ő mindig csodálatosan új irányt ad az események folyásának, amikor mi várjuk: „Az én gondolataim nem a ti gondolataitok" (Iz. 55, 8) Legfeljebb annyit mondhatunk a Szentírás alapján: ha olykor Isten nem lép közbe, a megengedett rossz is javunkra válik: „Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik" (Róm. 8, 28.)
Ha ezeket a szentírási gondolatokat szem előtt tartjuk, könnyebben elkerüljük, hogy esetleg hamis következtetéseket vonjunk le ennek a kis kötetnek tartalmából.
Az „Isten humora'' fogalmának pontosabb körülírása az említett, 1992-es kiadású azonos című kis könyv bevezető fejezetében („Miért e cím") található.
A szerző
A mű megnyitható és olvasható asztali számítógépen (PDF olvasó szoftverrel), PDA-telefonon (amennyiben arra telepítenek Mobipocket Reader szoftvert) és e-könyv olvasó készülékeken (Koobe, Sony Reader, BeBook, Kindle DX, stb.).
2. Jeanne d'Arc lelkülete és jelleme
Több személyes ismerősének a nyilatkozata ad biztos támpontot lelkivilágának
megismerésére.
„Jeanne egyik keresztapja voltam... Kis korában jól és tisztességesen nevelték a hitben és jó erkölcsben, úgy hogy Domrémynek csaknem minden lakosa szerette őt... ismerte hitét, tudta a Miatyánkot és az Üdvözlégyet. Tisztességes beszédű volt, ahogy egy lányka az ő helyzetében lehet... Fiatalságában, amíg el nem hagyta apja házát, szántott, néha az állatokat őrizte a mezőn, és végezte az asszonyok munkáját, a fonást és minden mást... szívesen és gyakran járt templomba és a Bermont-i Miasszonyunk remeteségébe, Domrémy mellett, amikor szülei azt hitték, hogy a szántóföldön és a mezőn vagy másutt van. Amikor a földeken volt, és hallotta, hogy misére harangoznak, bement a városba, a templomba, hogy misét hallgasson, én láttam amikor így tett. Láttam őt gyónni húsvéti időben és más nagy ünnepeken..." (Jean Moreau)
Játszótársa így emlékezik: „Jeanne ápolta a betegeket, és alamizsnát adott a szegényeknek. Ezt gyermekkoromban magam is láttam, mert amikor beteg voltam, Jeanne jött és vigasztalt engem." (Simonin Musnier)
Barátnőjének szavai: „...Annyira jó, egyszerű és ájtatos volt, hogy én és a többi lányok azt mondogattuk neki, hogy túlságosan ájtatos. Szeretett dolgozni és sokféle munkával foglalatoskodott: font, végezte a házi munkákat... őrizte az állatokat, miközben font. Szívesen gyónt; gyakran láttam őt térdelni a város plébánosa előtt." (Jean Joyart-né) Másik volt játszótársának közlése: „Guillaume Front úrtól, aki az egyházközség plébánosa volt, hallottam, hogy Jeanne jó katolikus volt, hogy nem látott soha nálánál jobbat, az egyházközségben sem volt hozzá hasonló." (Colin)
Egy másik emlékezés: „Szívesen osztott alamizsnát a szegényeknek, befogadta őket, és maga a kandalló tövében akart hálni, hogy azok aludjanak ágyában. Nem lehetett őt látni az utcán csavarogni... Nem táncolt... Mindig dolgozott..." (Gerardin d' Épinalné)
Egy plébános nyilatkozata: „Sokszor hallottam Guillaume Font úrtól, aki Domrény plébánosa volt, hogy a Szűznek nevezett Jeannette egyszerű jó leány volt... akihez nem volt hasonló a városban... Ez a plébános mondta nekem, hogy Jeanne mindennap ott volt, amikor misézett."
|
