Lehallgatás

Nem szeretnék személyiségi jogokat sérteni, ezért nem mondom ki annak a sikerdíjról elhíresült személynek a nevét, akinek a lakásán nemrég lehallgatókészüléket, közismert nevén poloskát találtak. A készülék elhelyezését nem vállalta magára sem a belügy, sem a titkosszolgálat, a vizsgálat napok óta egy helyben topog. Szerencsére jelentkezett nálunk az a férfi, aki elmondása szerint maga csempészte be a lakásba a poloskát, és ugyanakkor hajlandó kérdéseimre a nyilvánosság előtt válaszolni. Várhegyi Róbert.
- Jó napot kívánok.
- Üdvözlöm. Kérem, üljön le.
- Köszönöm, ültem eleget, három hónapja ülök egy pincében, hogy lehallgassam a To..
- A továbbiakban: a szóban forgó személy!
- Ja, a továbbiakban szóban forgó személy lakását. Ott ültem egy tévés dobozban 12 macskával. Már teljesen rászoktam a Whiskasra. Kér egy kicsit?
- Köszönöm, nem.
- Van kitekat is...
- Inkább árulja el, hogy kinek a nevében hallgatta le?
- A nép nevében. Egyszerűen kíváncsi voltam a sikerdíj sorsára.
- És honnan szerezte be a poloskát?
- Ma már ez nem gond. Bécsben például bármelyik üzletben kaphat, de én itthon vettem, mint nagyothalló készüléket.
- Nagyothalló készülék?! Amibe a másodikon beszélnek bele, és maga azt a pincében hallja.
- Azt mondtam, hogy hosszú a fülem.
- Mesélje el, hogyan helyezte el a készüléket a szóban forgó személy lakásába?
- Mint az Elektromos Művek embere. Zárlatot csináltam, magyarán kikapcsoltam az áramot, aztán becsöngettem. De nem nyitottak ajtót.
- Miért nem?
- Ki volt kapcsolva az áram. Ekkor kopogtam. Ezután beengedtek, én meg bementem a fürdőszobába, kicsavartam a szifont a mosdóban, és abba tettem a poloskát.
- Mint az Elektromos Művek embere?

Nem nagyon értek ezekhez a dolgokhoz, de nem számít, mert a lehallgatás kiválóan működött.
- Mit hallott?
- Hörrrr. Egész nap hörgött a szifon.
- Semmi mást nem hallott?
- Dehogynem. Este krrrr... pü, krrrr pü. Taramtaram tatam /maci/
- Unalmas lehetett.
- Kis is cseréltem. Másnap a Távfűtő Művek munkatársaként jöttem ellenőrizni, ekkor átraktam a poloskát a vécébe. Itt már egészen más hangok voltak. Kristály tisztán hallottam például...
- Talán ne részletezzük.
- Ezt is kicseréltem. Másnap rágcsálóirtásra jelentkeztem. Hogy hiteles legyek, előtte a szomszédban lefújtam egy nagymamát.
- Hogyhogy?
- Ropit rágcsált. Na ekkor raktam be a tévé alá!
- És ekkor mit hallott?
- /Tévé paródia/ Na de Szkali ügynök, magát már Washingtonban várják, az FBI különleges ügyosztályán...
- Kapcsoljuk ki a tévét.
- Azt nem lehet, én csak azt mondom, amit hallottam: A hagyományos mosópor nem engedi át a kéket. A holnapra várható időjárás. Egy anticiklon a műholdfelvételen...
- Azt mesélje inkább, amikor nem néztek tévét. Akkor mit hallott?
- Egy pillanat, visszapergetem a fejemben a szalagot. Kezdjük az elején. Hrrr, hrrr, hrrr.. /Vekkerhang!! A francba, már hat óra van?
- Ezt ő mondta?
- Ezt én mondtam, mert felébresztett a vekker.
- Aztán?
- Klatty, klatty... Ez a papucs. Húúúúú.
- Ez micsoda?
- Teafőző.
- Hát nem könnyű dolog lehallgatni.
- De nem ám, fül kell hozzá. Trrr,trrr...
- Ez micsoda?
- Keni a pirítóst, reccs, reccs, hamm. Teát iszik. Ezt így csinálta. Utána jűűűű.

Ez mi a fene?
- Lehallhatta a telefonüzeneteket. jűűűű: Klári vagyok, drágám, lettél volna ott a Manyinál, nahát, teljesen kihozott a sodromból, az új boája, mint a...
- Tovább!
- Jűűűű: Kovács István. Elhoztam mind a négy darabot. Sajnos kicsit zöld, de körbe lehet hajtogatni, csak ne a gyerek előtt próbálják ki, mert lehet, hogy füstöl. Jűűűű: Minya? Ja nye znájú, szkem tü dumálá, nyikto nye át szusztvujet, tolka tű, i kárándás!
Jűűűűű: Bocsánat, téves. Jűűűűű: Mami, ne rakjátok be a rolleremet apu szekrényébe, most lemegyek a görkorival tak-tak-tak. Jűűűű: Halló, Vasedény? Egy NDK kivehetős ajtós turmixgépet keresek...
- Még sok üzenet van?
- Brrr. Tessék kinyitni, meghoztuk a reklámújságot.
- Ez micsoda?
- Kaputelefon! Brrrr, brrrr, brrrr..
- Nyissa már ki azt az átkozott kaput, mert megőrülök!
- Sajnálom, nem én nyitom ki, hanem ő. Én csak azt mondom, amit hallottam. Brrr. Tessék. Csókolom, a Manyika lejöhet játszani? A Manyika nem itt lakik, hanem a mellettünk levő lakásban. Brrr. Tessék. Csókolom, a Manyika lejöhet játszani? Mondtam már, hogy nem itt lakik, miért ezt a gombot nyomkodjátok? Mert a másikat nem érjük fel! Brrrr. Vau, vau, vau!
- Ez ki volt?
- Azt nem tudom, de rosszul lettek mellettem a pincében a macskák! Kop, kop, kop. Sós néni vagyok a szomszédból. Van egy kis prézlije aranyoskám?
- Soha nem lett csend?
- Dehogynem. Figyeljen, most jön egy ajtócsapódás, Trafff, na elment. Most üres a lakás. Nikkorrrrg... klatty, klattty...
- Ez micsoda?
- Ez most én voltam, kicseréltem a poloskában az elemet. Aztán: húúúúúúúúú.
- Úristen, mi ez?
- Porszívó, megjött a takarítónő. Derül, borul a Dunáról, gyün a babám... Klafff /köhögés/
- Ne rám rázza már azt a rongyot. És különben is hagyjuk a takarítónőt. A nézőket az érdekli, hogy mi van a sikerdíjjal...

- Cszzzz. Lórika vagyok, Lórika. Hülye barom, hülye barom. Lórika, ha nem hagyod abba, megint letakarlak!
- Ez egy papagáj!?
- Derül, borul a Dunáról... derrrül, borrul a Dunnáról Lórika. Éhes vagyok, répa retek, mogyoró, éhes vagyok...
- Etessék már meg azt a madarat! Magát nem idegesítette?
- Dehogynem, fel is küldtem érte az egyik macskát!
- Arról a bizonyos ügyről meséljen inkább, menjen előre azon a szalagon egy kicsit, mondjuk délután három órára...
- Hjujjjij Derül, borul, derül, borul..
- Akkor négy órára.
- Hjujjj: Derül borul... Lórika vagyok, hülye barom!
- Csak ilyen zagyvaságokat hallott egész nap, vagy tud valamit a sikerdíjról is?
- Én mindent tudok! Nehogy azt higgye, hogy egyfolytában csak háttérzajokat hallottam. Igenis érdemes volt hetekig dolgoznom, meglett az eredmény.
- Akkor arról beszéljen!
- Hagyja, hogy elmondjam?! Egyik délután a szóban forgó személy az ügyvédjének azt mondta, teljesen tisztán, szó szerint, hogy...
- Mondja már!
- Ezek sohase fognak rájönni, hogy a pénz ott van a... kráhrtk... takk!
- Mi volt ez?
- A takarítónő most találta meg a poloskát!