|
Ár: 600,-HUF
Formátum: PDF
|
Szávai Attila: Fészercsend
Tartalom típusa: Ismeretterjesztő Mérete: 371 KB, 72 oldal Kiadó: Kapu ISBN: 978-963-87854-0-4 Terjesztő: Adamo Books Elktronikus megjelenés éve: 2009 Nyomtathatóság: kinyomtatható
Ha Szávai Attilát olvasom, először néhány angyal jut eszembe, ahogy a csillagok között vagy inkább a hétköznapi élet egyes színterein észrevétlen kergetőznek, ám a legtöbbször mély iróniával szemlélik a földi életet. Ők tudják, milyenek az emberek, hogyan gondolkodnak, mi az, ami igazán fontos számukra. Szávai Attila az ő szemükkel látja a mindennapokat, s rövid, prózai írásaiban égi képekkel ábrázolja a hétköznapi valóság legtöbbünk számára nem tudatosuló, parányi részleteit, legyen szó a fészercsendről, a világűr szagáról vagy valamelyik tévéműsorról. Szávai Attila angyalai eléggé laza teremtések, humoruk meglehetősen abszurd, s csak ritkán boldogok, és nagyon-nagyon szigorúak, úgyhogy vigyázni kell velük!
De mindenképpen érdemes ismerni őket, s elolvasni e különleges kötetet...
Udvardy Balázs
A mű megnyitható és olvasható asztali számítógépen (PDF olvasó szoftverrel), PDA-telefonon (amennyiben arra telepítenek Mobipocket Reader szoftvert) és e-könyv olvasó készülékeken (Koobe, Sony Reader, BeBook, Kindle DX, stb.).
Miután a feleségem hatodszor is megütött, úgy határoztam, kész vége, roló, függöny le, házasság konyec, és a legszerényebb számításaim szerint is, ha akarok még valamit az élettől, akkor céllövöldét kell nyitnom. A feleségem szerint az egész famíliám, az egész családfám, visszamenően a majmokig, egy rakás beszélő majom, vesztesei a civilizációnak, ahogy mondani szokta: balek egy banda. Mikor összeházasodtunk, még eleinte elnézte, hogy ha én készítettem reggelit (mondjuk tojásrántottát), akkor egy merő tojás volt a konyha. Ha meg jutott valami is a serpenyőbe, amiből lehetett volna valami rántottát idéző masszadék, az rendszerint úgy odakozmált, hogy lapos vésővel kellett leszedni. De onnantól már határozottan gyanús lettem neki, vagy ahogy ő mondta, Gézám, te ekkora seggfej vagy, és mutatta a két kezével, onnan lett rosszabb a helyzetem, mikor az asszony elvárta, hogy a kisebb háztartási barkácsolós munkákat én végezzem el. Ha meg éppen nem akad egy darab kilazult szög, kiégett villanykörte, kilyukadt bojler, leszakadt szárítókötél, eldugult atomreaktor a lakásban, hát találjak valami ilyesmi munkákat. Más is elzörög egész nap a pincéjében. És szemét módon mindig a szomszéd Palit hozza fel példának, aki két szegecsből, meg három fél téglából képes elektromos vízmelegítőt csinálni, de legalábbis műholdat. Ha meg éppen nem akad semmilyen elfoglaltság a lakásban, akkor menjek le a pincébe és tegyek valami olyan férfias dolgot, amihez csavarhúzó, kalapács, derékszög, csavarok, fatipli, olajos rongy, meztelen nős naptárak, rádiós sporthírek meg ilyesmik kellenek. Szerinte minden normális férfi ezt csinálja, mikor éppen nincs más dolga. Mondtam neki, hogy jó, lemegyek a pincébe, szóljatok le, ha van valami. És felvettem a kopottabb mackóalsót, noha, mind a két mackóalsóm olyan kopott, mintha végighúzta volna egy grizzly Alaszkán. Na például nekem az ilyenek jobban tetszenének, hogy mondjuk medvéket figyelni meg. Lenne nagy hideg, jó veszélyes helyzetek, ordítanának a medvék, (mint a sakál), a hideg meg farkasosan ordítana, én meg vágnám a nagy komoly arcokat és figyelném a medvéket, ahogy mennek szépen a lemenő napba, fényképeznék, írnék valamiket egy füzetbe. Ez is van olyan férfias szerintem, mint a pincékben érezhető olajszag. Legalábbis a feleségem szerint férfias az olajszag.
|