- Árván maradt a háború után, és egy fővárosi intézetbe került, ahonnan egy hétgyerekes vidéki házaspár vette magához. Élt a családban egy idős ember, Andrásbá', akinek még az előző világháború előtt kellett elhagynia Görögország egy kis falucskáját. Szerelmes volt a falu nagygazdájának lányába, Zoicába, de mert szegény legény volt, más férfinak ígérték oda a lányt. Verekedés közben, önvédelemből véletlenül megvakította a vőlegényt, s mivel nálunk akkoriban még élt a vérbosszú, a vendetta, hát menekülnie kellett. A zord hellén hegyeken-völgyeken bujdostak, ám egyszer csak jelentkezett egy kis jövevény. Zoi nem is bírta sokáig a nehéz vándorlást, vissza kellett fordulnia.

A cellatársak egyikének hirtelen levegővétele jelezte, hogy kérdezni vagy mondani akar valamit, de Adoni lepisszegte.

- Andreasz az idő tájt került Magyarországra, amikor kitört az első világháború. Egy jó barátja, akit behívtak katonának, megígértette vele, hogy ha nem jönne vissza a harctérről, gondoskodik a feleségéről és a kisfiáról. Így is történt. Andreasz gondoskodott az elárvult családról, felnevelte a kisfiút, aki felnőve családot alapított, s nem kevesebb, mint hét fiúgyereke született. Ebbe a családba került az ötéves Szárá, aki ideje nagy részét a görög Andreasszal, vagyis ahogy mondta, András bá'-val töltötte. Kölcsönösen megszerették egymást, hosszú estéket töltöttek térképen utazgatva, és arról, ábrándoztak, hogy majd eljutnak Görögországba. Az idős ember nagyapjaként tanítgatta a kislányt, aki mint a spongya szívta magába annak bölcs gondolatait, és lassan-lassan elsajátította az anyanyelvét is.

Aztán közbeszólt a történelem: A szocialista országokban a gazdagnak kikiáltott családokat rendszerint másik országrészbe telepítették az ötvenes években, a vagyonukat pedig kollektivizálták. Ennek áldozata lett ez a tizenvalahány holdon gazdálkodó család is, Szárá így ismét intézetbe került. A nagyapa - aki közben ifjúkori riválisa megvakításáért megkapta a sorstól a maga büntetését, és maga is megvakult - a faluban maradt, mint az időközben oda honosított görög gyerekek tolmácsa.

- Most miért hallgattál el? Meséld tovább! - így az egyikük.