1.1.2. A Linux atyja

1991-ben a Helsinki Egyetemen számítástechnikát tanuló Linus Benedict Torvalds gondolt először egy szabadon elérhető egyetemi Unix-változatra. A Unix fejlesztőivel felvette a kapcsolatot. Linus kezdeti célja az eredeti Unix-hoz hasonló ingyenes rendszer elkészítése volt. A Unix szabványát, a POSIX-ot szintén szem előtt tartotta. Akkoriban a Plug & Play technológia még nem létezett, de annyian szerettek volna egy saját Unix rendszert, hogy ez nem jelentett akadályt. Többen is bekapcsolódtak a fejlesztésbe. Az összes új hardvereszközhöz új meghajtóprogramokat írtak. Amint megjelent egy új hardver, aki megvásárolta, továbbadta azt a Linux tesztnek. (A rendszert fokozatosan kezdték így nevezni.) A programozók nem elégedtek meg saját hardvereszközeik driver-einek elkészítésével, sőt az sem zavarta őket, hogy a támogatott hardvereszközök listája egyre hosszabb lesz. Tulajdonképpen ezeknek az embereknek köszönhető, hogy a Linux nemcsak a legújabb számítógépeken fut, hanem olyan régi hardvereszközöket is támogat, melyek még akkor jelentek meg a piacon, amikor a Linux adott verziója még nem is létezett. Két évvel Linus Torvalds levelei után már mintegy 12000 Linux felhasználó volt. A hobbi-programozók között is népszerű projekt egyre nagyobbra nőtte magát, de mindvégig betartotta a POSIX előírásait.

Az utóbbi években a Unix összes képességét beépítették a Linux-ba, így válhatott mára érett operációs rendszerré. A Linux tulajdonképpen egy teljes Unix-klón, ami a munkaállomásokon és a csúcsteljesítményű szervereken egyaránt futtatható. Egyes változatai tenyérszámítógépeken, mobiltelefonokon, sőt komolyabb karórákon is használhatók. Mára a hardver- és szoftverpiac legfontosabb szereplői saját Linux-fejlesztői gárdával rendelkeznek, így az operációs rendszer támogatottsága tovább nő. Számos új személyi számítógéphez telepített Linux-ot kínálnak.