|
Ár: 780,-HUF
Formátum: PDF
|
Sikos László: Bevezetés a Linux használatába
Tartalom típusa: Informatika Mérete: 4,23 MB, 223 oldal Elektronikus kiadó: BBS INFO Kiadó ISBN: 963 9425 00 1 Terjesztő: Adamo Books Elektronikus megjelenés éve: 2011
Manapság egyre több helyen találkozhatunk a Linuxszal, illetve annak mintegy százféle disztribúciója közül valamelyikkel. Láthatjuk iskolában, hivatalban, ismerősünknél, netán egy új gép vásárlása során. A Linux színrelépését és egyre szélesebb körű elterjedését ingyenessége, UNIX gyökerei, szinte határtalan hálózatkezelési képességei, és stabilitása indokolja. A hozzáértőknek további óriási előny a nyílt forráskód is. Ezzel az igen hatékony rendszerrel ismerkedhetünk meg tehát a könyvben. A kezdők megtanulhatják a bejelentkezést, a segítségkérést, az alapvető parancsokat. A Linux fájlrendszerein keresztül megismerhetik a fájl- és könyvtárkezelést. A folyamatok kezelése mellett kitanulhatják az I/O átirányítást, a szövegszerkesztők használatát, a rendszer konfigurálását. Megtudhatják, hogyan lehet Linux alatt nyomtatni, adatokat archíválni. Egy igazi hálózati operációs rendszernél természetesen a hálózatmenedzsment sem maradhat el. A legfontosabb parancsokat a függelék témánként foglalja össze. A DOS-t és a Windows parancssort ismerők pedig össze is hasonlíthatják a parancsokat a Linux-os megfelelőikkel. Az anyag végére érve elsajátíthatják a rendszer használatának alapjait.
A mű megnyitható és olvasható asztali számítógépen (PDF olvasó szoftverrel), PDA-telefonon (amennyiben arra telepítenek Mobipocket Reader szoftvert) és e-könyv olvasó készülékeken (Koobe, Sony Reader, BeBook, Kindle DX, stb.).
1.1.2. A Linux atyja
1991-ben a Helsinki Egyetemen számítástechnikát tanuló Linus Benedict Torvalds gondolt először egy szabadon elérhető egyetemi Unix-változatra. A Unix fejlesztőivel felvette a kapcsolatot. Linus kezdeti célja az eredeti Unix-hoz hasonló ingyenes rendszer elkészítése volt. A Unix szabványát, a POSIX-ot szintén szem előtt tartotta. Akkoriban a Plug & Play technológia még nem létezett, de annyian szerettek volna egy saját Unix rendszert, hogy ez nem jelentett akadályt. Többen is bekapcsolódtak a fejlesztésbe. Az összes új hardvereszközhöz új meghajtóprogramokat írtak. Amint megjelent egy új hardver, aki megvásárolta, továbbadta azt a Linux tesztnek. (A rendszert fokozatosan kezdték így nevezni.) A programozók nem elégedtek meg saját hardvereszközeik driver-einek elkészítésével, sőt az sem zavarta őket, hogy a támogatott hardvereszközök listája egyre hosszabb lesz. Tulajdonképpen ezeknek az embereknek köszönhető, hogy a Linux nemcsak a legújabb számítógépeken fut, hanem olyan régi hardvereszközöket is támogat, melyek még akkor jelentek meg a piacon, amikor a Linux adott verziója még nem is létezett. Két évvel Linus Torvalds levelei után már mintegy 12000 Linux felhasználó volt. A hobbi-programozók között is népszerű projekt egyre nagyobbra nőtte magát, de mindvégig betartotta a POSIX előírásait.
Az utóbbi években a Unix összes képességét beépítették a Linux-ba, így válhatott mára érett operációs rendszerré. A Linux tulajdonképpen egy teljes Unix-klón, ami a munkaállomásokon és a csúcsteljesítményű szervereken egyaránt futtatható. Egyes változatai tenyérszámítógépeken, mobiltelefonokon, sőt komolyabb karórákon is használhatók. Mára a hardver- és szoftverpiac legfontosabb szereplői saját Linux-fejlesztői gárdával rendelkeznek, így az operációs rendszer támogatottsága tovább nő. Számos új személyi számítógéphez telepített Linux-ot kínálnak.
|