Hivatalosan 103 ezer magyar él Németországban. Közülük mintegy 14 ezren a keleti tartományokban. Becslések szerint összesen 300 ezer polgár vallja magát magyarnak a Szövetségi Köztársaságban - többek között erdélyi, vajdasági letelepedettek... Az elmúlt időszak idegenellenes atrocitásai a magyarokat sem turistaként, sem munkavállalóként nem fenyegetik az NSZK-ban - kaptuk a tájékoztatást berlini diplomáciai forrásokból. A Németországban évek, évtizedek óta élő magyarokkal szemben sem jellemző az idegengyűlölet, de diszkriminatív esetek - akárcsak más külföldiekkel - honfitársainkkal is előfordulnak. Magyarország imázsa jó a Szövetségi Köztársaságban, s ebbe egyebek mellett hazánk kulturális, művészeti színvonala, történelme is belejátszik. Pozitív tény, hogy a magyar bűnözők aktivitása is szerény az NSZK-ban, szemben más közép-kelet-európai államok polgáraival. A 3,5 milliós német fővárosban közel 400 ezer idegenajkú polgárt tartanak számon. Közülük alig 3100-an magyarok - hallottuk a Magyar Köztársaság Nagykövetségének berlini hivatalában. Negyedszázaddal ezelőtt a lakosság alig hat százaléka volt külföldi Berlinben: zömük a metropolisz nyugati felében élt . Öt évvel a berlini fal ledőlése után Németország régi-új fővárosában kétszer ekkora az idegenajkúak aránya. A külföldiek ügyeivel megbízott szenátor friss adatai szerint - s ezt mindenki érzékeli Berlinben - a nem német polgárok legnépesebb csoportja a törököké. A lepusztultságában is romantikus Kreuzberg kerületet török negyednek is hívják. Már korábban is az ex-jugoszláviai polgárok képviselték Berlinben a második legnagyobb idegen ajkú tábort. A délszláv válság óta tovább nőtt számuk. A menekültek egy része a rokonságnál talált otthonra, mások konténerszállókban, panziókban: a részben illegálisan a német fővárosban tartózkodó szerbek, horvátok, bosnyákok, macedónok stb. számát 90 ezer körülire becsülik az illetékesek. Mint nekünk, magyaroknak Bécs, olyan a lengyeleknek Berlin. Az Oderán túlról mintegy 40 ezer lengyel telepedett le a Spree és Havel városában. A német-lengyel határtól 80 kilométerre fekvő Berlinben jelentős a keleti szomszédok bevásárló turizmusa, s a rendőrségi krónikák rendszeresen szólnak a profi autótolvaj bandák és más bűnözők aktivitásáról is, akik rengeteget ártanak az NSZK-ban a Lengyel Köztársaság nemzetközi tekintélyének. A berlini toplista negyedik helyén a volt Szovjetunióból származó polgárok állnak. Oroszok, ukránok, örmények, grúzok stb., mintegy 20 ezren élnek Németország legnagyobb városában. Az írásos emlékekben 750 éve először említett Berlin nemzetközi jellegét, a kultúrák és a problémák tarkaságát illusztrálandó, az alábbiakban felsoroljuk azokat a nemzeteket, melyeknek - a fenti „szupersztárok" mellett - legalább ezer képviselője él hivatalosan a fővárosban: egyiptomiak, britek, bolgárok, kínaiak, franciák, ghánaiak, görögök, indiaiak, indonézek, irániak, írek, olaszok, izraeliek, japánok, jordánok, dél-koreaiak, libanoniak, hollandok, osztrákok, pakisztániak, románok, svédek, svájciak, spanyolok, Srí Lanka-iak, szírek, thaiföldiek, csehek, szlovákok, tunéziaiak, magyarok, amerikaiak, vietnamiak és bő 10 ezer hontalan, zömében palesztin személy.

Berlini Híradó, 1995 október