Az ismert szerző ebben a könyvében a genetika szabályszerűségeit híres emberek, nevezetes művek példáján igyekszik érzékeltetni.
A mű megnyitható és olvasható asztali számítógépen (PDF olvasó szoftverrel), PDA-telefonon (amennyiben arra telepítenek Mobipocket Reader szoftvert) és e-könyv olvasó készülékeken (Koobe, Sony Reader, BeBook, Kindle DX, stb.).
E sorokat 1978 júliusában írom, amikor a világsajtó éppen az első sikeres „lombikbébi" megszületésének szenzációjától hangos. Mit is jelent ez? Egy asszony hormon-előkezelést kapott, hogy minél több petéje érjen meg. (Újabban ezt már nem ajánlják.) Ezt a kezelést követően, kis műtéttel vagy speciális műszerrel a hüvely hátsó boltozatán át eltávolították az érett petéket és megfelelő tápfolyadékban életben tartották. Épségük ellenőrzése után kiválasztották a megfelelőket és a férj ondósejtjeivel összehozták. A mesterséges megtermékenyítés bekövetkezte után az embriókezdemény fejlődését különleges szerkezetű lombikban, megfelelő tápfolyadékban és hőmérsékleti viszonyok között biztosították. Közben a leendő anyát, megint csak hormonkezeléssel, álterhes állapotba hozták. (Most már ettől is eltekintenek.) A lombikban fejlődésnek indult 7-9 napos embriókezdeményt ezután óvatosan beültették a terhesség idejének megfelelő méhnyálkahártyába. Innentől kezdve a magzat a szokásos méhenbelüli fejlődésen ment át, míg azután 1978. július 25-én császármetszéssel megszületett a 2600 grammos egészséges kislány. S ezzel a két neves kutatóorvos: R. Edwards és P. Steptoe 12 éven át folyó, nem kevés balsikerrel is járó kutatásai végre meghozták első „kézzel fogható" eredményüket. S ez csak tudományunk egyik sikere. Ma már megoldott az ondó- és petesejt „bankok" léte. Lehetőség van mesterséges megtermékenyítésre és a megtermékenyített pete korai fejlődésének anyaméhen kívüli biztosítására. Még a többszörös, iker-magzatok „előállítása" is elérhető akár természetes körülmények között (tüszőrepedést produkáló gyógyszerekkel), akár mesterséges megtermékenyítés útján (csak éppen nem „Bokanovsky-", hanem Mintzmódszerrel). Komoly előrehaladás tapasztalható a mesterséges lepény előállításának kutatásában, amely lehetőséget kínálhat a 10-16 hetesnél nagyobb magzatok továbbfejlődésének biztosítására. Több olyan módszer is ismertté vált, amellyel a magzatok méhen belüli fejlődése biztonságosabbá tehető, illetve befolyásolható. Az utód nemének előzetes és tudatos meghatározása is a megoldás küszöbére érkezett. S mindezekről 1978-ban számolhatok be, tehát F. u. 70-ben és hol vagyunk még F. u. 632-től! A tudomány haladásának üteme tehát még a huxley-i képzeletet is felülmúlja.
