Anyám receptesfüzete. „Ternay Istvánné, Miskolc, Baross G. u. 7." Akkor nyitotta, amikor asszony lett. Tehát a háború kezdetén. Az előző pepita füzeten még az szerepelt, hogy „Szelestey Olga recept könyve Budapest Kollégium Therésianum VIII. ker. Maria u. 20. f. 6."
Vegyes bejegyzések... Torták... Vadász, dobos, gesztenye... Aztán más. Például

„Horthy pecsenye
½ kgr borjú szeletet vékonyra kiverjük. 25 dk szalonnát, 25 dk darált borjúhúst, 3 drb szardellát, 2 egész tojást, vágott zöld petrezselymet, borsot, sót elkeverünk, és a szeletekre kenjük, spárgával átkötjük. Egy lábasba 8 dk zsírt, 2 szelet citromot, 2 deczi vizet öntünk, s bele tesszük a húst s pároljuk. Tálalás előtt 2 deczi tejfelt adunk reá. A húst szeletekre vágjuk, rizzsel körítjük."
Ezek még nem árulkodnak a háború hatásáról, élelmiszerhiányról, gondokról. Csak arról, hogy volt az országnak egy Horthyja. De a következő oldal már jelez valamit, már a nevében is.

„Háborús leves
Világos rántást, 1-2 paradicsomot és zöldpaprikát felszelve, egy negyed hagymát összevágva, a rántásba pároljuk. Csontlével vagy vízzel felengedjük, ½ órát főzzük, rizst v. darát, v. zsírba pirított kenyér □. 1 deci tejfel 1 sárga ráönteni."
És ez már takarékos. Nem több mint egy finom köménymagleves. Csak nincs benne köménymag.

Aztán ami az elnevezését illeti, a csúcs, a
„Fasiszta torta
25 dkg cukor, 1 tojás, 1 tojás nagyságú zsír, 1 csomag sütőpor, 1 kanál kakaó, jól elkeverni, lassan hozzáadunk egy csésze meleg tejet és 25 dkg lisztet. (vagy 10 deka dió és 15 dkg liszt)
Töltelék: 20 dkg dió egy csésze forró tejjel, 20 deka cukorral, ¼ kg vajjal habosra kavarni (vaniliát)"

Ezen el kellett töprengnem, hogy miért is ez az elnevezés. Anyám és apám biztos kapásból mondanák a megfejtést, ha még élnének... Én a kakaóra tippelek, amitől barna lesz a tészta. Barnaingesek...

1944. március 19-én Magyarországot, így Miskolcot is megszállták a németek. Ekkor már én is éltem, de alig féléves fejjel még nem tudtam kellőképp értékelni az eseményeket.

Miskolcon, de már nem a receptes füzeten lévő helyen tartózkodott a család. Az már csak a múlt. Azt az utcát (Baross Gábor utca) és azt a házat a Tiszai pályaudvarral együtt, még az oroszok megérkezése előtt, 1944. június 2-án szétbombázta az olasz támaszpontokról indított több mint száz szövetséges (leginkább amerikai) repülőgép.

Ugyanekkor járt hasonlóan vagy talán még rosszabbul a debreceni pályaudvar és környéke.

1944. június 2-ára virradóra a Frantic Joe hadművelet keretében érte az első jelentősebb légitámadás Magyarországot: a vasúti közlekedés - mint a csapatok átcsoportosításának kulcsa - rombolása kapcsán. A Frantic hadművelet első éjszakáján a Royal Air Force Wellingtonjai és Liberatorai a szolnoki pályaudvart támadták.