A 18. század a nagy mecénások s a nagy gyűjtők kora volt. A magyar barokk akkor élte igazán virágkorát, legragyogóbb korszaka pedig az a negyven esztendő volt, amikor Mária Terézia (1767-1780) uralkodott.

Gróf Herzan Ferenc (1735-1804) - Szombathely második püspöke - szintén a kor nagy gyűjtői közé tartozott, aki európai műveltségű, széles látókörű és kifinomult kulturérzékkel megáldott császári diplomata-főpap volt. Erről tanúskodik könyvtárának 5000 kötete, amely szerencsére Szombathelyen maradt a több évig tartó örökösödési per után is.

Herzan Ferenc 1735-ben született Prágában, arisztokrata családban. Iskoláit hazájában végezte, majd 1753-tól Rómában tanult a híres német-magyar egyetemen (Collegium Germanicum - Hungaricum). Ott ismerkedett meg Szily Jánossal (1735-1799).

A hittudományi doktorátus megszerzése után visszatért szülővárosába, ahol a káptalan kanonokja, azt követően a diplomáciai pályán felfelé haladva a bécsi udvar római szóvivője lett. 1779-ben Mária Terézia kérésére VI. Pius pápa kinevezte bíborosnak, a következő évtől a „Protector Germaniae" cím birtokosaként az egész birodalom ügyeit képviselte az Örök városban. Herzan igazi barokk főpap volt, Rómában élt. Palotájában a művészi berendezés óriási értéket képviselt: pompás bútorokkal, csodás festményekkel és pazar kötésű könyvekkel vette magát körül, feltehetőleg ott gyűjtötte össze híres képtárát és könyvtárát. Műkincseihez és könyveihez egyaránt ragaszkodott. VI. Pius pápa (1717-1799) és VII. Pius pápa (1742-1823) nagyra becsülte.

Géfin Gyula munkájában (A Szombathelyi Egyházmegye Története 1-3. kötet) utal a következő jelenetre: a vatikáni könyvtár Sala Alessandrinájában egy freskón látható az a látogatás, amikor II. József (1741-1790) és Herzan bíboros egy késő esti órán felkeresi VI. Pius pápát a lakosztályában.