Az álom szót az álomfejtő szótárak többnyire alvás közben bekövetkező eseményként határozzák meg. Más szerzők és értelmezések szerint pedig olyan történésekről és képekről van szó, melyek alvás közben töltik be az emberi elmét. Amikor ébredés után azt mondjuk, hogy álmodtunk valamit, általában éppen ez utóbbira gondolunk.

Az ember mindig is igyekezett megfejteni az álmok jelentését. Az ősi kultúrákban a sámán vagy a varázsló értelmezte az álmokat. Az ókori civilizációkban úgy gondolták, hogy az istenek az álmokon keresztül szólnak a halandókhoz. A témában az első komolyabb mű az Epheszoszból származó Artemidórosz (más néven Daldianosz) nevéhez kötődik; Oneirokritika (Álomfejtőkönyv) című II. században készült munkája nemcsak az ókorban volt az álmok értelmezésének alapműve, de napjainkban is előszeretettel forgatják, mivel a témában ez számított az egyik legjelentősebb alkotásnak 1899-ig, Sigmund Freud Álomfejtés című művének megjelenéséig. Az egyház kíméletlenül üldözte Artemidórosz munkáját, amely a feledés homályába merült egészen a reneszánsz korig, amikor is egy arab nyelvű fordításnak köszönhetően újra felfedezték.

A középkorban az álomfejtőkre is nehéz sors várt, sokszor bűnhődtek halállal tevékenységük miatt. Még Luther is ördögi jelenségnek tartotta az álmokat. A XVIII. századi matematikus-filozófus Descartes azt állította, hogy az álmaiból merített ihletet Értekezés a módszerről című művéhez. Ám néhány kivételtől eltekintve kizárólag a XVIII. század végén kezdtek igazán jelentőséget tulajdonítani az álomfejtés „technikájának".

Mint már említettük, Sigmund Freud 1899-ben megjelent Álomfejtés című munkája tekinthető e témában a modern kor legjelentősebb alkotásának, amely nyolc év alatt hatszáz példányban kelt el. Freud azt mondta Artemidóroszról, hogy elképzelései között néhány nagyon fontos gondolat is található, hiszen az álmok értelmezéséhez az álmodó és környezetének alapos ismerete szükséges. Freud írta tehát az első tudományos művet az álmok értelmezéséről. Szerinte az álmok a kielégítetlen vágyak kipufogószelepeként szolgálnak. Tanítványa, Carl Gustav Jung, aki 1961-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan foglalkozott a témával, Emlékek, álmok, gondolatok című művében a freudinál már lényegesen kevésbé dogmatikusan közelíti meg a témát. W. H. R. Rivers is kétségbe vonja Freud teóriáját 1923-ban megjelent Conflict & Dream című könyvében (a szerző előadásainak gyűjteménye), mely szerint az álmok egyes elemei ellentétes tartalmuk alapján értelmezhetők.

Könyvünk elkészítésében nagy segítségünkre volt még J. W. Dunne Tapasztalás az időben (1927), R. L. Megros The Dream World (1939), Jack Kerouac Book of Dreams (1961), Graham A menekülés útjai (1981) című műve is.

Számos példa illusztrálja az álmok szerepét a mitológiákban és a művészetekben: az ószövetségi József megfejti a fáraó álmait, Szűz Mária férje, József álmai is nagy jelentőséget kapnak az evangéliumokban; Mohamed álmában értesül arról, hogy kiválasztott próféta. De rengeteg irodalmi alkotásban is központi szerepet kapnak az álmok, mint például Lewis Carrol Alice Csodaországban című művében, amelyben az álmok a cselekmény szerves részét alkotják.

Ismerjük D. H. Lawrence híres mondását: „Nem tudom, vajon az álmaim következnek a gondolataimból, vagy pedig a gondolataim következnek az álmaimból." Napjainkban nagyon sok pszichiáter vélekedik úgy, hogy álmaink voltaképpen agyunk érzékeléseinek eredményei és érzéseink egyértelmű tükröződései.

Természetesen nagyon sokféle álom létezik: megérzést, szerencsétlenséget jelző álmok, figyelemfelhívó álmok, a jövőre vonatkozó álmok, köznapi, déjà vu álmok, illetve eleve elrendelést tükröző álmok stb. Nem szabad megfeledkeznünk világos, tiszta álmainkról sem, amikor is tudatában vagyunk annak, hogy álmodunk, illetve azokról, amelyek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy hibát készülünk elkövetni. Nagyon érdekes az a jelenség is, amikor egymáshoz nagyon közel álló emberek ugyanazt álmodják. Erre a régóta tanulmányozott jelenségre eddig nem találtak magyarázatot.

Végül hadd hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a könyv összeállítása során tanulmányozott különféle szerzők ugyanarra az álomra gyakran eltérő értelmezést adnak, sőt, egymásnak ellentmondó értelmezésekkel is találkoztunk, ám ezek csak látszólagos ellentmondások, hiszen amikor álmot akarunk fejteni, az álmodó személyes körülményeit is számításba véve interpretálhatunk a legmegfelelőbben.

Könyvünket útmutatónak szánjuk azoknak, akik álmaik értelmezésén keresztül saját magukat is jobban meg akarják ismerni.